Elérhetőségek: • Kölesd Községi Önkormányzat • 7052 Kölesd, Kossuth tér 2. • Tel.: 74/ 436-033, 74/436-028 • Fax: 74/536-001 • GPS: 46°30´34.93´´ - 18°35´13.82´´

TELEPÜLÉS

ÖNKORMÁNYZAT

INTÉZMÉNYEK

CIVIL ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK

  • Látnivalók

     

Kossuth-szobor

Kölesden állították fel Tolna megye első Kossuth-szobrát 1897. november 14-én. A függetlenségi párti országgyűlési képviselő, Pichler Győző ajándéka volt a mellkép az 1848-as eszmékhez hű lakosságnak.

I. világháborús emlékmű

Az emlékművet 1934-ben készítette Krausz Ferenc és Kalotay Kreipel Ottó.

A HAZÁÉRT - a II. világháború hőseinek emlékműve (1990)

Az emléktáblán a II. világháború kölesdi hőseinek neve olvasható.

Orvoskút

1708. szeptember 2-án a kölesdi Harchegyen zajlott a Rákóczi-szabadságharc utolsó győztes csatája, melyben Béri Balogh Ádám csapatai a rácokkal harcoltak. Ebből az időből származik az Orvoskút legendája, ahol a rácok a sebeiket mosogatták és azok begyógyultak. Az Orvoskút ma is létező és látogatott hely a falu határában.

Béri Balogh Ádám mellszobra

Béri Balogh Ádám mellszobra az Úttörő utcában található. A szobor Tamáska János és Krisztiáni Sándor munkája, 2002-ben készült közadakozásból. A csatának emléket állítva a település minden évben szeptember 2-án ünnepli „A kölesdi harc napját”. Thaly Kálmán „ A kölesdi harczrul” írt verse a Művelődési Ház folyosóján olvasható.

A KÖLESDI HARCZRUL

A kölesdi harczon a kölesdi harczon,

Hej! én is ott voltam, - elejének vágtam:

Elejének vágtam, közepét bontottam, -

Mint kaszás az füvet, döntöttem, rontottam.

Mikor Balogh Ádám a kardját emelte:

Sándor László akkor dandárt reávitte.

Vedd fel fiam bátran németnek lövését,

Ne mutasd szivednek semmi röttenését,

Ne mutasd szivednek semmi röttenését!”

Mikor Balogh Ádám a kardját emelte:

Szekeres István is ezerét vezette.

„Rajta, rajta! rontsad ráczok sűrű rendjét - -

Hadd ne dulja gaznép édes hazád földjét!”

Az Sió berkéig lőn nagy sivalkodás,

Fel Simontornyáig sürü nagy roppanás.

Akkor Balogh Ádám inditá több hadat:

Német is elveszett, a rácz is elszaladt.

„Haj, édes ezerem! Haj, Somogyi Ádám!...

Most immár utána, mindenütt az hátán!

Most immár utána, mindenütt az hátán!

Lovassa üldözte – gyalogja öldözte, – 

Szegszárdig az mezőt vérével öntözte.

Megégett Ráczország, megmaradt három ház…

Elesett négyezer, megmaradt háromszáz.

                                                  1708. sept. 2.

Művelődési Ház – Kismegyeháza

A Mercy grófok birtokát és kastélyát 1773-ban gróf Apponyi György vásárolta meg. A mai művelődési ház késő barokk épületének tervrajza az Apponyi család levéltári anyagában található meg. 1750 körül épült egykor a Mercy-grófok kastélya, megyegyűlések színhelye (innen a Kismegyeháza elnevezés), majd huszárlaktanya volt. Az 1778. október 19-én tartott megyegyűlésen a megyeszékhely választáson a jelölt Szekszárd és Kölesd volt. 1779. január 20-án egy szavazattal Szekszárd többet kapott.

1773-ban az Apponyi grófok veszik meg a birtokot, és a levéltárból, az Apponyi iratok között található a „kismegyeház” épületegyüttesének tervrajza. A tervrajzon a kőfal és a melléképületek is szerepelnek.

Késő barokk stílusban épült emeletes épület. A tervrajzon a földszint és emelet teljesen megegyezik, emelet az 1940-es években átalakították.

Szabadon álló épült

Magas kontyolt tető

Előreugró főpárkány, széles övpárkány4Elöl 9, oldalt 3 tengelyes

A tagolatlan falsíkok a lehiggadt késő barokk jellemzői

Egyenes záródású nyílászárók,

Középső tengelyben egyszerű kapu

Az ablakok vakablakokkal váltakoznak a szimmetria miatt

Folyosó: széles hevederekkel elválasztott csehsüveg boltozatos,

              helyenként csillagos osztású élkeresztes kombináció

Boltozott termek

Az épületet a keresztfolyosó két részre osztja, innen a nyílik jobb oldalon egy hosszirányú folyosó.

Lépcsőház: pihenővel megszakított kétkarú

 

A Művelődési Ház (Kismegyeháza) ad ma otthont a község pezsgő kulturális és közösségi életének, a Kölesdi Közéleti Egyesület szerteágazó tevékenységének, a Padlásmúzeumnak, a Helytörténeti Szobának, de itt találhatók a Kölesdre került alkotások, illetve időszaki kiállítások. A Baranyai László nevéhez köthető kölesdi vizuális nevelési kísérlet során a kistelepülésen számos országszerte ismert alkotó állította ki képeit. A ma is megtekinthető műalkotások e kezdeményezésre és a – szervező korai halála miatt – félbe maradt munkára emlékeztetnek. A Kölesdi Képtár első darabjai Schéner Mihály Munkácsy díjas festőművész alkotásai (Ma 190 db műalkotással rendelkezik).

Az épület szépen kiképzett pincéje borkóstolási lehetőséggel, borkonferenciákkal és egyéb rendezvényekkel áll a vendégek szolgálatára. Előzetes bejelentkezés alapján: 10-100 fős csoportok részére.

Borkút

A kölesdi Borkút Farkas Ádám szobrászművész alkotása a Kismegyeháza udvarán áll. Anyaga: süttői fehér mészkő és tardosi vörös márvány. 2000. augusztus 18-án került átadásra. Leírása: a római oszlopokra emlékeztető alkotás 320 cm magas kannelúrázott oszlop, volutás oszlopfővel zárul. Az oszlopon szőlőfürtökkel és szőlőlevelekkel díszesen faragott motívumok jelennek meg, domborműszerűen kifaragva. Az oszlop alján két pad, illetve két oldalán csurgója van a kútnak, megfelelő medencével. A kút alkalmas arra, hogy ünnepi alkalmakon vörös és fehér bort fogyasszunk belőle.

Nyitva tartás: Egész évben. Előzetes bejelentkezés szükséges: ikszt@kolesd.hu

Padlásmúzeum

A Művelődési Ház padlásán 2001-ben berendezett Padlásmúzeum tárgyi anyaga a növénytermesztés, szőlőművelés eszközei mellett a kenderfeldolgozás, a disznóvágás, a háztartás hagyományok, megőrzött, eredeti tárgyait mutatja be.

Honismereti Szoba

A Művelődési Ház Padlásmúzeumának anyagát egészíti ki a honismereti szoba írott és tárgyi anyaga.

Református templom

Elérhetőségek:

Cím: 7052 Kölesd, Kossuth tér 6.

Tel.: 06-74-436-015

 

A református magyarok 1788-ban építették fel templomukat, késő barokk stílusban. Egy évvel fiatalabb, 1789-ből származik az ugyancsak barokk berendezés: a falazott szószék hangvetővel és a padok.

 

Katolikus templom

A templom 1858-ban épült. A historizáló stílusban épült katolikus templom az utca vonalával párhuzamosan áll. Főbejárata a hajó DNy-i végén nyílik. Itt emelkedik a nyeregtető fölé a karcsú huszártorony. 

 

Evangélikus templom

Elérhetőségek:

Kölesdi Evangélikus Egyházközség

Cím: 7052 Kölesd, Öreg u. 5.

Tel.: 20/824-2466

Web: kolesd.lutheran.hu

A neogótikus stílusú templom Francsek Imre budapesti építész tervei alapján 1893-ban épült.

Orgonája csak egy manuálos, 8 regiszteres, rövid pedálos. Vasból kovácsolt csillárai       1997-ben készültek.